Lehet, hogy nem túl jó taktika, de most kitaláltam, hogy a sztori második felét is elkezdem javítgatni. 

Alapvetően két nagy részre osztható a történet, és a második rész messze nincs olyan jó állapotban, mint az első, tele van lyukakkal, odadobált párbeszédekkel és "majd lesz vele valami" jelenetekkel. Az sztori első felét már eddig is rengetegszer átrágtam, viszont a második részben rengeteg olyan jelenet van, amit még egyszer sem olvastam újra, úgyhogy muszáj azzal is foglalkoznom. Nem tudom, mennyire jó ötlet felbontani a lineáris haladást, majd kiderül... 

És lett egy új istenes-háborús sztorim, aminek egyik a főszereplője Conie, a göndör, barna hajú lány és a testvére Sept...

Neeem, nem. Ezt a történetet nem most kell megírnom. De annyira jó amikor felébredek reggel, és egyszer csak ott vannak! Arra is emlékszem, milyen volt, amikor Dorián felbukkant.