Pénteken egész jól sikerült írogatnom, ma pedig még új jelenetet is, nem mondom, hogy száguldok, de azért halad a dolog, csak nem tudom, hogy mennyire kéne bő lére ereszteni azt a részt, aminél most tartok... Ilyenkor érzem, hogy nagyon-nagyon nagy szükségem lenne egy szerkesztőre. 

Viszont... Az a helyzet, hogy technikailag elbuktam ezt a saját kihívást. De ne áruljátok el senkinek! Folytatni akarom! Tegnap nem sikerült írnom. Délutántól estig programom volt, de ez nem kifogás, és... Az jó kifogás, hogy "összehozott" az élet egy kicsit ijesztő olvasóval? (Oké, Adam hozott össze vele. ) Arra azért nem voltam felkészülve, hogy már bármiféle regény megjelenésem előtt konkrétan fenyegessenek. Mondjuk Doriánra kell is edződnöm, mert ha azt egyszer kiadják könyvben, akkor aztán bőven fogok kapni jéghideget a nyakamba a témája miatt, az biztos... De valahogy Chuck Palahniuk, Bret Easton Ellis, Stephen King és mindenki más is túlélte az ilyesmit, csak... Azért mégsem felemelő értés, ha fenyegetik az embert a sztorijának és karakterének hála, ráadásul nem hiszik el, hogy egy sztori, nem pedig a valóság. Egy ilyet olvasni lenne jó, nem átélni! Majd egyszer talán ezt is megírom.

Na jó, siránkozás helyett megyek vissza írni. (Nem, nem sikerült, folytatom a nyafogós blogolást...)